Jéglámpások
„Csillagok ragyognak, angyali seregek dalolnak: legyen meg a varázslat!
A varázslat titka a tiszta szeretet, mely a csodák kapuját nyitja most neked. Minden mi szeretet benned és körülötted, az válik most valóra, mely az Ég áldását hozza a Földön lévő összes lakóra!”
Sándor Judit szavaival a magam nevében is ezt kívánom mindannyiunknak! Fontos feladatunk, hogy fényt, szeretetet vigyünk mások életébe, s közösséget kovácsoljunk!
Igazán tartalmas december hónapot tudhattunk magunk mögött, amikor ennek megvalósításán dolgoztunk. Beiskolázással kapcsolatos témakörben tartottunk szülői értekezletet, melyen Bácskai Erzsébet segítségével igyekeztünk eloszlatni a szülők kételyeit, s ami egyben jó alapot teremtett a másnapi nyíltnaphoz. Annak keretében szülők, gyerekek, pedagógus közös játéka után a Jéglámpások mandzsu népmesét dolgoztuk fel, mely a bátorság és az összefogás fantasztikus mintaképéül szolgált mindannyiunk számára.
A történet bemutatása során közösen átérezhettük, ahogyan a főhős, Batulu a fény és a szeretet segítségével legyőzi a kilencfejű madárszörnyet, s megmenti a település lakóit. Ennek tiszteletére állítanak minden évben, az év legsötétebb időszakában Jéglámpásokat a házak elé, hogy elűzzék a sötétséget a környékről, s az emberek szívéből.
A mese bemutatása előtt beszélgettünk a gyerekekkel, mi hoz fényt az életünkbe?
A természetes és mesterséges fényforrások mellett a szívünk is szóba került. A mesélés közben bevontam a közönséget egy képzeletbeli követ kézről kézre továbbítva (alkotó-fejlesztő meseterápia módszerét alkalmazva, mely fejleszti a képzeletet, a belső képet, mintha ott lenne a kő a kezükben), testünk melegével és szeretetünkkel átitatva (empátiás képességet fejlesztve). Mese után zenére mozgással, kreatív gyermektánc keretében jelenítettük meg, ahogy a Madárszörny elkerüli Batulu tekintetét (szülők – gyerekek együtt, egymással szemben állva). Ezt követően képzeletbeli sastollakon párban állva, szülők – gyermekek egymást átölelve, védelmezve, felhőket, sast megkerülve, szélviharba keveredve felmentünk a képzeletbeli „csillaghegyre”. Elhoztuk az üvegből készült jéglámpásokat, amit csillámporral, mindenki saját elképzelése szerint, kreatív módon díszített, szülők gyerekek közösen alkotva. Végül egy darus játékban egy emberként építettünk fel egy hat emeletes világítótornyot, közben a sorszámneveket gyakorolva, számfogalmat alakítva, ugyanis az építőelemeken látható ábrák és számok segítettek a sorrend betartásában. Emlékezetes napot töltöttünk együtt.
A megvalósítás sikeréhez nagyban hozzájárult MK, akinek a mesét köszönhetjük a Blum képzés által. Már akkor elhatároztam, hogy nyíltnap keretében fogom feldolgozni a saját óvodás csoportomban.
Köszönettel tartozom Boldizsár Ildikónak (alkotó-fejlesztő mese terápia), valamint Grecsó Zoltánnak (kreatív gyermektánc) ötleteikért, amiket a nap során kis változtatással felhasználtam! Nem utolsósorban köszönet a Blum csapatának, akik hittek bennem, s inspirációt adtak a megvalósításhoz, miközben megtanultam az összművészeteken (drámapedagógia, zeneterápia, alkotó-fejlesztő mese terápia, kreatív gyermektánc) keresztül fejleszteni a gyermekeket. A szülői értekezlet és a nyíltnap lehetőséget teremtett az együtt fejlődésre, az óvodai közösség kovácsolására, fantasztikus élmények átélésére!